Šibenik történelmi központja a Szent Mihály-erőd alatti domboldalon kapaszkodik felfelé, ezért nagyrészt kőből épült sikátorok és lépcsők labirintusa – a városban mintegy 2800 lépcsőfok van. A 17. századi virágkorában Šibenik Dalmácia legnagyobb városa volt, ezért óvárosa nagyobb, mint gondolná.
A Horvát Köztársaság tere a székesegyházzal és a loggiával a középkor óta a városi élet szíve. A közelben található a Négy kút tere, egykor a város legnagyobb nyilvános ciszternája, és a Szent Lőrinc középkori kert, a Gorica negyed meredek utcái között megbújva. Lent a vízparti sétány esti sétára csábít.
Šibeniknek saját szava van a kiadós délelőtti étkezésre: marenda. A helyi konyha velencei, oszmán és osztrák–magyar hatásokat ötvöz a szigetek, a hátország és a város körüli földek alapanyagaival – a kis sült halaktól a lassan főtt raguig.